2013. október 21., hétfő

Tizennegyedik nap- Látogatás Auschwitz-Birkenauba

Tizennegyedik  nap


Látogatás Auschwitz-Birkenauba



A mai napot az élménynaplókból vett idézetekkel lehet talán a legjobban jellemezni.


„ Amikor átléptünk a főkapun kirázott a hideg, és amikor hátranéztem, láttam a hosszú szögesdrótkerítést, ami igen félelmetes látvány volt.”














„A képek a termekben szomorúságot és szenvedést ábrázoltak”




















„Nagyon rossz érzés volt látni ezeket a dolgokat, mert tudtuk, hogy ezeket emberek hordták.”





















„Nagyon megdöbbentettek az ott látottak.”




  
„Megrázó élmény volt látni, hogy mi is történt valójában a táborban.”




„ mind a két tábor lelkileg megrázó élmény volt, főleg, hogy sok fényképes és tárgyi bizonyíték maradt fönn arról, hogy milyen szörnyűséget műveltek az emberek.”





„Furcsa volt látni, hogy ott állunk békességben különböző országokból érkezett turistákkal együtt, ahol 70 évvel ezelőtt halál és pusztulás volt.”


„ Ami engem nagyon megdöbbentett, az a két tonna emberi haj. Több, mint 80 000 ember haja volt ott.”

„Megdöbbentő volt látni azt a sok képet a magyar halottakról.”



+
„Volt egy film, ami bemutatta, hogyan tüntették el a halottakat. Olyan vékonyak és furcsák voltak, mint egy gumibábu. Szörnyű volt.”













„Borzasztó érzés volt ott állni, ahol több százezer ember halt meg és belegondolni abba, hogy minden egyes lépésemnél volt egy ember, aki ott halt meg.”




 „Annak ellenére, hogy Auschwitz-Birkenau turista látványosság, még mindig érezni, hogy milyen szörnyű dolgok történtek azon a helyen.”


„Már kívülről is elég megrázó, vagy inkább ijesztő, hogy azon a helyen, nem is olyan régen, 70 éve, mik történtek. Leírni nem lehet ezt az érzést.” 

  
„A számok és a képek, amiket mutattak ijesztőek és brutálisak voltak.”




„…több mint egy millió embert hoztak ide…de ebből a sok emberből csupán 200 ezer az, aki túlélte a borzalmakat, a többiek kínok közt,valószínűleg remény nélkül haltak meg. „

























„Ilyen körülmények között azon csodálkozom, hogy hónapokig kibírták.”




















„sajnálat a sok szenvedésért, düh, hogy miért volt erre szükség, tehetetlenség, hogy ezeken nem segíthettem, szomorúság, hogy ezeket valakinek azért kellett elviselnie, mert más volt a származása”



„…amikor elhagytuk a tábort  valamiért megkönnyebbültem…”





 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése