Hetedik nap
Szabad (?!) nap
A délelőttöt (három fő
kivételével) nagyon aktívan töltöttük, ugyanis elmentünk egy sportcentrumba,
ahol lehetőségünk volt elmenni uszodába és konditerembe. Az otthon maradt három
fő (Fügedi Krisztián, Jakab Gábor, Ötvös
Gergő) pedig intézte a mosást :) Jól esett egy kicsit mozogni, na nem mintha
egyébként lenne időnk lustálkodni, de ez azért mégis más volt.
Délután kettő órakor
pedig egy magyarul beszélő lengyel idegenvezető várt minket, akivel egy négy
órás program keretében egy nagy sétát tettünk Krakkó belvárosában. Rengeteg érdekes történetet, legendát mesélt,
s bár természetesen szenvedtünk, hiszen abban a korban vagyunk hogy minden ami
nem facebook csak unalmas lehet, titkon figyeltünk, és meg kell hagyni jó volt.
Elfáradtunk rendesen, éhesek voltunk, de hősiesen végigjártunk mindent.
Először felmentünk a Wawel dombra, láttuk fentről a
sárkányt és gyönyörködtünk a Visztula folyó nyújtotta panorámában.
Majd megnéztük a székesegyházat, ahol sajnos nem lehetett
fényképezni, pedig gyönyörű volt,és magyar vonatkozások miatt jó is lett volna.
A bejáratnál
megnéztük a sárkány csontjait, de már tudjuk, hogy azok valójában dinoszaurusz
vagy mamut csontok :)
A szerencsehozó haranghoz is felmásztunk, reméljük lesz
eredménye!!
A királyi kastély is nagyon szép!
Majd lesétáltunk a belvárosba.
Megnéztük a Mária Bazilikát.
Természetesen a magyar vonatkozású helyekre is
elmentünk. Ezen a képen éppen egy magyarul és lengyelül íródott emléktáblát olvasunk, mely a Krakkóban tanuló
magyar diákoknak állít emléket.
Balassi Bálintról sem feledkezhetünk meg!
Ja, és mától a Jagelló Egyetemre járunk, a
középiskolai éveket átugorjuk
Benkő
tanárnőnek lefényképeztük Kopernikuszt!!!
A Barbakánra már nem
sok energiánk maradt, de annyi még igen, hogy visszamenjünk a Mária
Bazilikához, hogy megnézzük hat órakor a tűzoltót, aki a toronyból trombitál.
Integettünk neki, és visszaintegetett, mégpedig azért, mert a legenda szerint,
akinek visszainteget, visszajön Krakkóba. Hát mi szeretnénk még ide egyszer
visszajönni, mert nagyon szép város. S mint ahogy írtuk az elején, fárasztó
volt ez a négy óra, de megérte!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése