Tizenhetedik nap
Zakopane
Végre ismét korán
kelhettünk! 7-re jött a buszt, hogy 9-re Zakopanéban legyünk, ahol várt ránk az
idegenvezető. Mi álmosak voltunk, a táj viszont gyönyörű!
Az idegenvezető
előzetesen sokat nem árult el arról, hogy mit tervez, de mikor megláttuk a
botokat a kezében, rosszat sejtettünk.
Túrát
a Tátrában! Nem is akármilyet: 5 órásat! Fel egy csúcsra.
Biztos,
hogy kell ez nekünk??? Azt mondta nem fogjuk megbánni.
Az első métereken még nem is volt baj.
Gyönyörködtünk a tájban, és megállapítottuk, hogy nem is nehéz a terep.
Aztán egyszer csak már
tűnt annyira kellemesnek a terep, és csak mentünk felfelé és mentünk felfelé.
Voltak, akik bírták:
és voltak, akik nem:
De azért megcsináltuk!! Bár még csak egy részén
voltunk túl, de a megkönnyebbülés kiült az arcunkra:
Örömünk nem sokáig tartott, folytatni kellett az
utat.
De a látvány azért
kárpótolt minket!
A csúcs közelébe érve annyira felerősödött a szél,
hogy csak a sziklába kapaszkodva tudtunk megállni a lábunkon. Majdnem letépte rólunk a kabátot is, így csak
lassan, apránként mehettünk feljebb, hogy onnan is megnézzük a tájat.
Lejjebb érve már minden rendben volt, sőt
befogadtunk egy „sherpát” is:) akivel a hegytetőn találkoztunk.
Lefelé már nagyobb volt a lendületünk, bár még egy
órás út állt előttünk, tudva azt, hogy nem kell felfelé másznunk,már csak úgy
suhantunk!
Miután leértünk jöhetett egy kis városnézés.
Majd a
következett a jól megérdemelt ebéd:
Végül egy kis vásárlás, és robogtunk is vissza
Krakkóba, ahol az igazgatónő már várt minket.
Estefelé ellátogattunk
a Krakkói Műszaki Múzeumba, ahol megláttuk azt a villamost, amivel hétfőn
furikáztak minket. Azért nem semmi dolog, hogy a már említette tanár úr el
tudta intézni, hogy a múzeumból kihozzák azért a villamost, hogy minket
elvigyen a remízbe, majd utána az iskolába.
De megcsodálhattunk
régi típusú autókat, motorokat, sőt még egy omnibuszt is láttunk.
Amint az eseményekből kiderült, igen csak tartalmas
napot tudhatunk magunk mögött. Bár minden napunk elég mozgalmas volt, azt azért
meg kell hagyni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése