Kilencedik nap
Tanári szemszögből nézve
A
fordulóponthoz érkezvén, szeretnénk mi is röviden értékelni az eseményeket.
A
fogadó iskola mindent megtett, hogy tartalmas szakmai gyakorlatot szervezzen
számunkra, ami szemmel láthatólag sikerült. Minden nap tanulnak a diákok valami
újat, eljutnak olyan helyekre, ahová csak bonyolult szervezések árán sikerül
most bejutnunk. Hátra vannak még olyan gyárak mint a holnapi MAN, a csütörtöki
FIAT, és az itteni diákok többi gyakorlati helyei. Azonban nem csak szakmai
szempontból jelent sokat ez a három hét, hanem észrevétlenül kulturális és
történelmi ismereteiket is bővítik, megismerkednek a lengyel konyhával, meg
kell tanulniuk idegen nyelven kapcsolatot teremteniük, információt kérni
illetve adni. Idegen nyelv szempontjából a tankönyv feladati most valós
élethelyzetekben jelennek meg, és bizony most jól jönnek a begyakorolt
kifejezések, mondatok. Bárhová megyünk,
büszkén köszönnek már lengyelül is, a köszönöm és a viszont látásra már
kitűnően megy! :)
Szeretettel
fogadnak minket mindenhol, és ez szemmel láthatólag jó érzéssel tölti el őket. Minden
bizonnyal nagyon fáradtan, de feltöltődve, olyan életre szóló élményekkel
térnek haza, melyeket senki nem vehet el tőlük.
A
fent említett tapasztalatokon túl természetesen a házimunkából is ki kell venni
a részüket, hiszen
14
fiúval nem egyszerű rendet tartani.
A reggeli
ébredés mindig nehézségekbe ütközik, és a lakásban uralkodó állapotok az
ébredést követően enyhén szólva is elkeserítőek. Így minden reggel a „miezanagykuplerájazonnaltakarítsátokösszeésaszemetetisszedjétekösszestb”
monológok után nekiállnak a rendrakásnak. Azok kedvéért, akik szeretnék
vizuálisan megjelenítve látni a
helyzetet, itt egy kis ízelítő :) :) De csak erős idegzetűeknek :) :)
előtte
utána
előtte
utána
előtte
utána
Szeretnénk
az előtte állapotot kicsit alaposabban bemutatni:
Na de
természetesen nem csak ennyi történt ma. A délelőttöt a vizsgaközpontban
töltöttük, ahol megnéztük, hogyan készülnek fel a gyakorlati megmérettetésre a
fiatalok. Sokat meséltek nekünk az oktatási és a vizsgarendszerükről, a
gyakorlati képzésről. Megnéztük az autószerelőket:
Majd a
CNC műhelybe mentünk, ahol azon túl, hogy a gyerekek kipróbálhatták a gépet és
maguk készíthettek el egy alumínium bábut, sok mindent elárultak a programozásról, arról, hogy hogyan
köszörülik ki a hibákat a programban, és hogyan képezik a CNC-seket
Lengyelországban.
Végül
benéztünk még a hegesztő műhelybe is.
A napot egy jó kis
shoppingolással zártuk, majd szabadprogram, vacsora, naplóírás és pihenés.
Továbbra is mindenki jól érzi magát és minden rendben van. Sajnos a nátha és
torokfájós időszak elérkezett, de igyekszünk uralni a helyzetet és minden
tőlünk telhetőt megtenni, hogy a diákok jól érezzék magukat!
Üdvözlettel: Nagy Katalin és Závodi
József
Kedves Tanárnő, Tanár úr!
VálaszTörlésNaponta figyelemmel kísérjük a blogot, és örömmel konstatáljuk, hogy jó kezekben, szép és ingergazdag környezetben vannak a gyerekek. Köszönjük szépen a gondoskodást, az élvezetes beszámolókat, ez a 3 hét örök emlék marad mindannyiuknak, az biztos!
Váradi-Palotai szülők