2013. október 31., csütörtök

Tizenkilencedik nap - Hazautazás

Tizenkilencedik nap

Hazautazás


Kelés 7-kor, reggeli 8-kor, indulás 10-kor. És robogtunk hazafelé, mi természetesen kissé fáradtak voltunk,  de hát mikor nem:)









Ébresztőnek megálltunk egy fényképre az Árva váránál. De aztán indultunk is tovább, hogy minél hamarabb hazaérjünk. Így is lett délután 5 órakor megérkeztünk a Planetáriumhoz, ahol már a szüleink vártak ránk!


Ezennel véget is ér a blogunk, hiszen lezárult a küldetésünk!
Köszönjük, hogy figyelemmel kísérték mindennapjainkat!



Tizennyolcadik nap- A búcsú

 Tizennyolcadik nap

A búcsú

10 órára vártak minket a fogadó iskolában. Az utolsó napon is kaptunk még feladatokat, így a délelőttöt végig dolgoztuk, de azért akadt egy kis móka és kacagás is.
Először meg kellett írnunk a három hetes szakmai gyakorlat értékelését. Meg kellett fogalmaznunk, hogy mennyi mindent tanultunk itt kint, hasznosnak találtuk-e, és hogy azt kaptuk-e, amire számítottunk.









Közben ehettünk, ihattunk is.


Aztán átmentünk az infó terembe, ahol kaptunk még egy kis számítógépes feladatot.






Majd játszottunk egy kicsit a lengyel diákokkal, próbáltuk egymást lengyelre-magyarra tanítani… De legalább jókat derültünk!






És elérkezett a búcsú pillanata.


A fogadó iskolánk nagyon nagy szeretettel készült erre a pillanatra is. Mindannyian kaptunk egy Krakkós bögrét tele édességgel, és egy fényképet egy-egy emlékezetes pillanatáról ennek a három hetes gyakorlatnak. Természetesen mi is készültünk, hiszen nagyon jól éreztük itt magunkat, és ez nagy részben rajtuk múlt. Mindent alaposan megszerveztek és igyekeztek a kedvünkben járni.
  






Végezetül átvettük az Europass igazolásokat.



Ennyi volt hát, eltelt a három hét. Örülünk, hogy részt vehettünk ebben a programban, hiszen életre szóló élményekkel gazdagodtunk. Bár nem lesz egyszerű bepótolnunk a kimaradt anyagokat, de igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni!



Köszönjük a lehetőséget!

2013. október 29., kedd

Tizenhetedik nap - Zakopane

Tizenhetedik nap

Zakopane


Végre ismét korán kelhettünk! 7-re jött a buszt, hogy 9-re Zakopanéban legyünk, ahol várt ránk az idegenvezető. Mi álmosak voltunk, a táj viszont gyönyörű!



Az idegenvezető előzetesen sokat nem árult el arról, hogy mit tervez, de mikor megláttuk a botokat a kezében, rosszat sejtettünk.


Túrát a Tátrában! Nem is akármilyet: 5 órásat! Fel egy csúcsra.
Biztos, hogy kell ez nekünk??? Azt mondta nem fogjuk megbánni.



 Az első métereken még nem is volt baj. Gyönyörködtünk a tájban, és megállapítottuk, hogy nem is nehéz a terep.




 

Aztán egyszer csak már tűnt annyira kellemesnek a terep, és csak mentünk felfelé és mentünk felfelé.

Voltak, akik bírták:


és voltak, akik nem:


De azért megcsináltuk!! Bár még csak egy részén voltunk túl, de a megkönnyebbülés kiült az arcunkra:




Örömünk nem sokáig tartott, folytatni kellett az utat.


enyhe lejtő:)















De a látvány azért kárpótolt minket!


















A csúcs közelébe érve annyira felerősödött a szél, hogy csak a sziklába kapaszkodva tudtunk megállni a lábunkon.  Majdnem letépte rólunk a kabátot is, így csak lassan, apránként mehettünk feljebb, hogy onnan is megnézzük a tájat.
















Lejjebb érve már minden rendben volt, sőt befogadtunk egy „sherpát” is:) akivel a hegytetőn találkoztunk.

Lefelé már nagyobb volt a lendületünk, bár még egy órás út állt előttünk, tudva azt, hogy nem kell felfelé másznunk,már csak úgy suhantunk!

















Miután leértünk jöhetett egy kis városnézés.




a mi kis buszunk






















 Majd a következett a jól megérdemelt ebéd:


















Végül egy kis vásárlás, és robogtunk is vissza Krakkóba, ahol az igazgatónő már várt minket.
  


Estefelé ellátogattunk a Krakkói Műszaki Múzeumba, ahol megláttuk azt a villamost, amivel hétfőn furikáztak minket. Azért nem semmi dolog, hogy a már említette tanár úr el tudta intézni, hogy a múzeumból kihozzák azért a villamost, hogy minket elvigyen a remízbe, majd utána az iskolába.



De megcsodálhattunk régi típusú autókat, motorokat, sőt még egy omnibuszt is láttunk.




 Amint az eseményekből kiderült, igen csak tartalmas napot tudhatunk magunk mögött. Bár minden napunk elég mozgalmas volt, azt azért meg kell hagyni!